Kiválóság a kutatásban: huszonöt éves a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) teljesítményközpontú, magas presztízsű, a kutatói pályaív posztdoktori szakaszában támogatást nyújtó országos ösztöndíja a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj. Kuratóriuma országos és határon túli rendezvénysorozattal ünnepli az akadémiai támogatás alapításának 25. évfordulóját.

A programsorozat célja annak bemutatása, hogy az alapítása óta eltelt negyed évszázad során milyen szerepet töltött be a Bolyai-ösztöndíj a különböző tudományterületeken dolgozó kutatók életpályájában. Padányi József vezérőrnagy, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar (HHK) Katonai Műszaki Doktori Iskolájának vezetője ez alkalomból tartott előadást a Zrínyi-fegyverek nyomában címmel az eseménysorozat nyitórendezvényén az MTA Székház Dísztermében április 28-án.

Mint elmondta: a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj fontos mérföldkő egy kutató életében. „2002-ben részesültem ebben a támogatásban, 2006-ban pedig MTA Bolyai Plakettel jutalmazták a munkámat, és ez elvezetett oda, hogy olyan erkölcsi többlettel állhattam a bizottság előtt az MTA doktora cím megszerzéséhez, hogy tudták azt, hogy Bolyai-ösztöndíjas vagyok, és mindez talán hozzájárulhatott ahhoz, hogy ma egyetemi tanárként doktori iskolát vezethetek”. 

A vezérőrnagy ízelítőt adott az elmúlt évek Zrínyi-kutatásairól. Megemlítette, hogy igen kevés számban lelhetők fel olyan tárgyi emlékek, melyekről biztosan állíthatók, hogy a Zrínyi-családhoz köthetők. Ez adta az ötletet, hogy érdemes lenne megnézni, milyen sorsra jutott például a korábban méltán világhírű Zrínyi-fegyvergyűjtemény. Ennek első lépése egy bécsi kutatás volt, ahol tanulmányozták a Zrínyi Miklós halála után a Habsburg-gyűjteménynek adományozott tárgyi együttest, melynek során lehetőség volt másolatot készíteni a szigetvári hős szablyájáról, ami ma jelentős szerepet tölt be az NKE doktorrá avatási ceremóniájában. 

Padányi József ismertette, hogy Zrínyi Miklós halála, a testvére bécsújhelyi kivégzése, majd fia, Ádám a szalánkeméni csatában történt elestét követően a családi vagyon szabad prédává vált, melynek megakadályozására maga a császár küldött leiratot. Zrínyi Ádám özvegye férje halála után a csehországi Bítovba költözött, ahová magával vitte a megmaradt családi vagyont. Ezért a Zrínyi-fegyvergyűjtemény kutatásának következő állomása ez a település volt. Itt fellelték Zrínyi díszszablyáját és két vadászpuskáját, rajta a Zrínyi-család címerével. „Ami hozzáadott érték volt, hogy a cseh szakértőkkel történő beszélgetések során elhangzott néhány addig kevéssé közismert tény a fegyverekkel kapcsolatban” – tette hozzá a tábornok. Ilyen volt például egy fegyvertörténésztől származó fényképekkel kiegészített írásos dokumentum. A képeken látható egy ezüstgyűrűkből szőtt sodronying, néhány pisztoly, egy tompolt nemezsüveg magas tetővel, egy pajzs és egy karabély a Zrínyi-család tulajdonából. Mindezeket végül megtalálták a philadelphiai Művészeti Múzeumban.

A vezérőrnagy kitért arra a felemelő pillanatra is, amikor egy magyarországi magángyűjtő katalógust küldött neki, és felhívta figyelmét az abban található 17. századi csontberakású, megmunkált gránátvető puska fotójára, melyen fellelhető a Zrínyiek címere, tehát ezzel egy újabb, Zrínyihez köthető tárgyat sikerült azonosítani. Elmondta: a Zrínyi-fegyvertárból nem sok minden marad fent, de ami megmaradt és nagy biztonsággal azonosítható, azt az éveken át tartó kutatások során megtalálták. Padányi József kiemelte: 2024-ben, Zrínyi Miklós születésének 400. évfordulója alkalmából szeretnék e tárgyakat kiállítani a Magyar Nemzeti Múzeumban.  


Címkék: Főoldali hírek